Az Eyjafjallajokull hosszú távon okozhat gondot

Meteorológiai jelentések szerint szombat délelőtt érheti el Románia észak-nyugati részét az izlandi vulkán által létrejött hamu-és füst felhő, amely rövid távon nem, de hosszú távon komoly következményekkel járhat.

Csak egy rövid hír volt a szerdai nap folyamán, hogy az izlandi Eyjafjallajokull jégmezőn ismét kitörni készül egy vulkán. Ekkor az ember esetleg két dologra lett figyelmes: egyrészt, hogy ez egy kimondhatatlan földrajzi név, másrészt pedig, hogy az említett tűzhányó márciusban egyszer már kitört, mégsem foglalkozott vele senki.

Csütörtökre aztán már biztossá vált, ez az eset jóval több figyelmet követel: ekkor jött ugyanis az első olyan hír, hogy az észak-skóciai Aberdeen város repülőterét lezárták a vulkáni füst- és hamufelhő miatt. Az órák múltával aztán sorra futottak be a hírek, hogy egyre több nagy-britanniai és skandináviai repülőtér volt kénytelen felfüggeszteni tevékenységét. Csütörtökön mintegy 4000 járatot töröltek, amennyit a 2001 szeptember 11.-i terrortámadás óta soha. Közben pedig a vulkáni felhő haladt Európa felé, pénteken már 17.000 járatot töröltek, ami az átlagos európai légi forgalom 75%-át teszi ki. Egy nappal korábban talán úgy gondoltuk, hogy ez Romániát kevéssé érinti, pénteken azonban 64 járatot töröltek, utasok százai maradtak a várótermekben Bukarestben, Temesváron, Szebenben és Kolozsváron egyaránt.

Ekkor már nyilvánvaló volt, hogy Eyjafjallajokull okozta környezeti jelenség hatásai Erdélyt sem kerülhetik el. Az impulzus.ro megkeresésére Lengyel Erika, a Környezetvédelmi Minisztérium sajtóreferense elmondta, várhatóan szombat délelőtt érkezik meg a vulkáni hamut szállító felhő Románia észak-keleti részére. Éppen ezért a Szatmár, a Máramaros, a Bihar és a Suceava megyei Meteorológiai Hivatal folyamatosan nyomon követi a felhő útvonalát. Arra kevés az esély, hogy a hamu nagyobb mennyiségben jusson el az erdélyi légtérbe, de a légúti megbetegedésben szenvedők számára okozhat kellemetlen perceket. Optikailag vélhetően csak a szokatlanul bíborszínű naplemente révén realizálhatjuk jelenlétét.

Egy vulkánkitöréskor hamu, különböző gázok és gőzök alkotják a kitörési oszlopot. Ebből a darabokra morzsolódott követ és magmát tartalmazó vulkáni hamu kerül az atmoszférában, ahol felhővé alakul. A kemény és nehéz, vízben nem oldódó vulkáni hamu, amely nedvesen remekül vezeti az áramot, kénes illata ellenére nem mérgező. Ugyanakkor súlyos problémát okozhat légúti betegségben szenvedőknek, míg a tüdőbe kerülve cementálódhat, ami viszont már komoly gondot jelenthet. Durva felülete miatt irritálja és szúrhatja a szemgolyót is.

Hogy a felhőből mennyit érzékelünk, az egyelőre talány, mivel az 5-6000 kilométer magasságban szál, míg az emberi szem legfeljebb körülbelül a 2000 km-re lévő felhőket látja. A vulkáni hamu következtében az ég elsárgul és ködössé válik. Ráadásul hosszan tartó, súlyos következményei lehetnek!

Hogy egy vulkán mikor fejezi be aktivitását, az minden esetben rejtély. A legutóbbi izlandi kitörés 1821-ben mintegy egy évet tartott. Következményei pedig megjósolhatatlanok. Geológusok és meteorológusok szintén izlandi vulkánkitörésekre vezetik vissza a „Kis Jégkorszak" kialakulását. 1645 és 1715 között szokatlan aktivitásról tettek tanúbizonyságot az izlandi vulkánok, minek következtében komoly lehűlések következtek Európa-szerte. Alig egy emberöltővel később egy másik izlandi vulkán közvetve hozzájárult a Nagy Francia Forradalom kirobbanásához is. A Laki nevű tűzhányó 1783 júniusa és 1784 tavasza között okádta magából a lávát, ami Izland lakossága negyedének a kihalásához vezetett. Az egész Európát, Észak-Amerikát és Észak-Afrikát ellepő vulkáni hamu ugyanis hatalmas károkat okozott a mezőgazdaságban, emiatt éhínség sújtotta ezen területek lakóit. Az, hogy Izlandon ilyen nagy a vulkanikus aktivitás, egyáltalán nem meglepő, mert a sziget az amerikai és az eurázsiai tektonikus lemezek találkozási pontján fekszik.

„Vulkánkitörések komoly hatással lehetnek az életmódra, amelyet 2-4 évig is kibillenthet a megszokott kerékvágásból. Ennek komoly szociális, gazdasági és politikai következményei is lehetnek", idézi a realitatea.net dr. John Murray szakértőt.

A történelmi példákból tudjuk, hogy vulkánkitörések után megnő a csapadék mennyisége az érintett területeken, ami komoly árvizeket okozhat. Emellett a csapadék által levert vulkáni hamu tufásodása hatalmas károkat okozhat a mezőgazdaságban. Az atmoszférában rövid ideig megmaradó füst- és hamufelhő növeli az üvegházhatást, míg hosszú távon csökkenti a Földet elérő napsugarak mennyiségét. Előző felmelegedést, utóbbi lehűlést okoz.